Legalábbis azt a részét, amikor fel kell kelni, főleg, ha az ember bulizik előtte, mondjuk hajnal kettőig, és fél négykor ébreszt a telefon. Az tényleg utálnivaló, de hamar elmúlik, amikor már vízen vagyok áldom az eszem, hogy felkeltem, mert a pirkadatnál csak egy tíz feletti süllő látványa felemelőbb (vagy a kettő együtt) - meg Penelopé Cruz, bár utóbbit még csak képről láttam, igaz egyszer pont egy időben voltunk Dubrovnikban, de hiába kerestük egymást.
Becsülethal
Szarvas Zolival mentünk ki dobálni a Dunára. Ezt is megértem, a tiszai horgász visz el engem a Dunán pecázni. Hmm, biztos tuti lesz, gondoltam, elég jó eredményei voltak az elmúlt pár évben, és a napokban is rendesen belenyúlt, szóval...
Lassan vége a bulinak is...
...szóval hajnalban beálltunk a tutiba, jászok, és balinok tömkelege közé, komolyan, én ennyi jászt még az életben nem láttam a Dunán, de valami nem volt kóser, a balinok még csak-csak ettek, de a jász szinte mindent csak megrázott, alig lehetett néhányat szájon vágni, azért hal nélkül nem maradtunk, de hihetetlen volt, hogy abból a mennyiségből alig sikerült pár csalival kapást kicsikarni, pedig rengeteg wobblert meghúztam, meghúztunk, bár most is a csörgősökre volt a legtöbb kapás, mégis tovább ritkán jutottunk. De visszatérünk, és vámolunk...
Vass Csaba
Utolsó kommentek