Igazából semmi kedvem írni róla, annyira felháborít, hogy évek óta a halászat megszüntetésével, korlátozásával kábítanak minket, erre mit találok a Nemzeti Vidékstratégiában? A kereskedelmi halászat vidékfejlesztési fontosságát. Annyit talán sikerült jól leszűrni, hogy jelentős EU-s támogatások, pályázatok lesznek halászatra, ehhez pedig szükségesek a jelenlegi htsz-ek, kft-k, hogy pályázhassunk rá. Ez igaz? Továbbra is a Duna, a Tisza, a Balaton halállománya a cél (hogy a legnagyobb vizeket említsem), százezrek szórakozása? A turizmus meg sehol? Remélem, csak rosszul olvasok a sorok között, és halastavi termelésről van szó.
Emlékeztetőül küldöm mindenkinek
Parlamenti nyílt nap volt június 5-én, téma, az EU-s halászati politika reformja, és hatása a magyar természetes vízi halgazdálkodásra, és horgászturizmusra. Éppen aktuális, és időszerű - úgy gondolom. Előadók között horgászok, és halászok egyaránt szerepeltek, nagyjából egyenlő arányban.
Fűrész György, a MOHOSZ ügyvezető elnöke, és Bokor Károly, a HEBMESZ elnöke, és mint MAHOR-os szakíró teljes mellszélességgel a horgászat mellett, a halászat ellen tette le voksát. Pál István, az Energofish Kft vezérigazgatója, és Fűrész György számokkal, külföldi példákkal igazolták, hogy ahol felismerték a horgászat turisztikai jelentőségét, és eltüntették a halászhálókat az akadályból, ott drasztikusan megnőttek az ebből származó bevételek.
Hegedűs Gábor bemutatta, hogy gazdálkodnak a Tisza-tavon, s hogy a halászat nélkül is fejlődik a vidék, és a fogási statisztikák iszonyatos halbőségre utalnak. Úgy látom, nem hiányzik nekik a kikötő előtt keresztbe feszített meslenc.
Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt ügyvezetője megmondta a nagy igazságot, hogy a pofa, azaz a magyar horgász az húshorgász. Tudom, hogy fáj az igazság, és nem népszerű manapság, de lehet igaza van, a többség még mindig a jegy árában gondolkodik. Elmondta, hogy az egyik leghatékonyabb halőri gárdával van ellátva a Balaton, és, hogy a nagy pontyokat meg kell védeni a behúzós, haltolvaj pontyosoktól. Sajnos ennek is van alapja, mint ahogy annak a mondatának is, hogy szinte nincs olyan bojlis tó hazánkban, ahova ne adtak volna el a Balatonból halat.
Lévai Ferenc szerényen ajánlotta mindenkinek a csúcsra járatott Aranyponty Zrt birodalmát, ahol ehetünk halat, ihatunk bort, megnézhetjük a halász múzeumát, és a gyerekünk sem fullad bele a medencéjükbe, mert az sekély, és helyes ki unokáját is megtekinthettük a tavirózsák között, néhány letépett virággal a kezében. Előadásmódja fantasztikus volt, komolyan, az egész terem csapkodta a térdét, és mindenki az ismerősök felé forgott. Színfolt volt az előadók között, persze nemigen tudom hol kapcsolódik a témába, de Szarvas Zolival eldöntöttük, bár nem ismerjük, de szimpatikus egy ember.
Ott volt még Dr. Dérer István, a BSHE elnöke, aki baráti beszélgetésben közölte Füstös úrral, hogy biztosan tudja, náluk nincs balatoni ponty. Egyébként bemutatta a maconkai horgászati lehetőségeket, elmondta, hogy több halfajuk van mint a Balatonnak, és hogy szeretnék, ha a törvény továbbra is kötelezővé tenné a fizetős tavakon az állami jegy szükségességét, mert ez is téma volt, hogy a jövőben a privát tavakon kelljen-e.
Csoma Gábor is tartott előadást, ő halász, és az ő halászait a Tiszán folyamatosan ellenőrzik különböző civil szervezetekkel, úgyhogy náluk minden a legnagyobb rendben zajlik. Nos, egyet biztosra állíthatok, én is horgászom a vizükön, és nagyon sok ott a hal, de a varsa is.
Mit szűrtem le az egészből? Hogy még a halászok kvótája sem lesz meghatározva, pedig két éve Szolnokon hallottunk ilyet befolyásos politikustól, aki most is itt volt (most nem mondott ilyet), de még csúnyábbat is. Na, de mindegy is, nem is hittem én már ebben az egész változásban, de ne legyen igazam.
Hamarosan minden ki fog derülni. Még bármi lehet, vagy mégsem?
Vass Csaba
Utolsó kommentek