Az igazat megvallva nem egy pergetős hónap ez az április - hihetnénk, de mindig találni valamit a folyókon, ami megeszi a wobblert. Most a jász volt az, amire kicsit ráfeküdtem, eddig nem nagyon hajkurásztam őket, de megfogadtam, eztán egyik éven sem fogom kihagyni, mert ez is nagyon jó peca.
Finomabb pergető bottal, és néhány apró csalival vágtam neki a Dunának, és az eredmény nem maradt el. Rengeteg kapás, és jó pár jászkeszeg tarkította az április végi pecáimat. íme néhány kép, ami igazolja, remek jász állománnyal rendelkezik a Duna is, csak meg kell őket találni:
Átlagos méretű jász, apró wobblerre kapott
Jászok jöttek...
...mentek
Már bánom, hogy előzőleg heteket pazaroltam a harcsákra, inkább a keszegekkel kellett volna elütni az időt, de sokára kapcsoltam. Persze, egy jobb harcsa fárasztásának élménye azért összehasonlíthatatlan tíz, vagy akár húsz darab félkilós-kilós jászéval, mégis utólag a semminél ez is jobb lett volna.
Apró wobblerrel fogtam az összes halat, amik aktívan védekeztek, leakadásom nemigen volt
A jászok között akasztottam egy jobb domit is, igazából meg sem moccant, mármint egy helyben ácsorgott, pumpált, majd felkényszerítettem a felszínre, és kipattant belőle a horog. Pedig jó volt, nagyon.
Másnap elvittem magammal barátomat is, megörökítettem nektek, ahogy lefagyott az előző napi darabszámon.
Ricsi most tudta meg, hogy egész idáig rossz helyen dobált
Aztán a jászok egyik napról a másikra eltűntek, de úgy, mintha sosem lettek volna. Elcsíptük, de a végét. Aggodalomra semmi ok, már csak egy hét van, és szabadul a balin!
Vass Csaba
Utolsó kommentek