Ez a szezon is lecsengett a Balatonon. Rapszodikus ez a víz, vagy hal nincs, vagy víz, vagy mindkettő, vagy az időjárás lehetetlenít el, de olyan is történt ugye, hogy képtelenség volt engedélyhez jutni, bár ez a probléma már megoldódott nagyjából, amit mindenképpen pozitívan értékelek. Ellenben, hogy ne legyen felhőtlen a balatoni horgász élete, most itt ez a csónakos szívatás is. Kár érte, sokan nem is sejtik, mekkora kincs ez a tó nekünk...
Nyárbúcsúztató balinom
Mindamellett, hogy magam is csónakból horgászom, és van robbanómotorom is, igaz kis teljesítményű, de annál környezetkímélőbb négyütemű Yamaha, elszörnyülködve néztem a siófoki kikötő vizét, ahogy az egészet teljes szélességében, és hosszában beterítette valami vékony olajos réteg. Ősrégi, dízelmotoros, kényszer retrónak elnevezett hajókon viszik a turistákat a nyílt vízre - már a tengerek alján is ritkaságszámba megy egy ilyen kövület -, miközben ömlik belőlük a környezetkárosító anyag. Amíg a mólón dobáltam, háromszor fordult valamiféle vízimentő csónak a rokonokkal, barátokkal, ami nem azért zavart, mert engem nem vitt egy körre, hanem azért, mert egy csotrogány kétütemű, húszéves motor volt rajta, amire senki ne mondja már, hogy a mai korszerű motorok károsanyag-kibocsájtásával vetekszik. Szerény véleményem, hogy szigorú szankciók mellett, és gps koordinátákkal körülhatárolt területen nyugodtan lehetne robbanómotort használni (parttól tisztességes távolban), jót tenne a balatoni turizmusnak. Ugye-ugye, a vitorlások most is mind azzal közlekednek, csak a horgász nem tárolhatja felszerelve a csónakján, megint a horgász... Természetesen csakis négyütemű, a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő motort szabadna a vízre ereszteni. Pár éve beszélgettem egy meglehetősen tehetős ismerőssel - a tehetőst legmagasabb ötös lottó nyeremények összegére értem -, aki panaszkodott, hogy szívesen hajókázna, de legközelebb valahol Svájc magasságában tudná ezt hasonló méretű tavon megtenni, de ott meg kihalásos alapon lehetne a tóra jutni, és mondhatom, horror összegekben mérik a licencet, bár volna bőven, aki kifizetné.
Száz méterekre a parttól, az utolsó dűnén dobálok balinra, vagy ez, vagy a gumicsónak működött, de inkább a csónak, azzal nagyobb területet be tudtunk járni
Visszakanyarodva a horgászathoz, rendesen megkeserítette a parti pecások életét a vízállás, gondolom az engedélyárak bevételnén is meglátszott, és jövőre a csónak kitiltásával is érezhető lesz a visszaesés.
Lehet még ettől lejjebb csúszni? Lehet...
Összegezve az idei szezont, balinban, és kősüllőben nem volt hiány, ezt Nagy Gábor barátomnak köszönhetem ismét, aki önzetlenül segített jó pár halas fotóanyag elkészítésében, nélküle kínszenvedés lett volna a balatoni horgászat. Személy szerint örülök neki, hogy egy korombeli srác került a balatoni horgászturisztikai menedzser székbe, biztos vagyok benne, hogy fiatalos, innovatív gondolkodású, a korral haladni tudó, tenni akaró munkaerő felért a tőle idősebb, ámbár nagy tapasztalattal, és hasonló munkabírással rendelkező korosztállyal.
Egy kis nádi pontyozás? Hmm???
Vass Csaba
Utolsó kommentek